Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus. Működésbe lép mindig, amikor a szervezetnek alkalmazkodnia kell a külső körülményekhez, tehát tulajdonképpen alapvetően egy pozitív jelenség. Ilyenkor a mellékvese fokozottan választ ki adrenalint, melynek segítségével megindulnak azok a folyamatok, amelyek a szervezet egyensúlyát fenntartják.
A stressznek két fajtáját ismerjük: létezik pozitív stressz (gondoljunk az első randevúnkra), és létezik negatív stressz. Általában a hétköznapi életben ezt a fajta feszültséget nevezzük stressznek. A stressz akkor válik károssá, ha úgy érezzük, hogy túlzott követeléseket támasztanak velünk szemben, amelyeknek nem tudunk megfelelni, vagy olyan dolgok megtételére kényszerítenek a körülmények, amelyeket nem akarunk megtenni.
A stressz reakció minden élő szervezetben (emberekben és állatokban, a virágoknál is létezik a stressz fogalma, de ők másfajta stressz választ adnak) ugyanazt indítja be. A mellékvesekéreg adrenalint termel, melynek hatására a vegetatív idegrendszer szimpatikus része munkába lendül: a szívverés szaporábbá válik, gyorsabban és felületesebben vesszük a levegőt, a pupillánk kitágul, a kezek és a lábak nagyizmaiba tetemes mennyiségű vér pumpálódik. Az adrenalin hatására egyéb hormonok is a vérbe jutnak, amik segítik a szervezet alkalmazkodását a fennálló, veszélyesnek ítélt helyzethez.
A szervezet alkalmazkodóképessége kimeríthető, ezért fontos, hogy különböző technikákkal segítsünk önmagunknak a stresszes helyzetek után egyensúlyunk visszaállítása érdekében.
I. Légzőgyakorlatok
Az első, amit tehetünk magunkért erős negatív érzelmek esetén, hogy veszünk néhány jó mély levegőt, mindig az orrunkon keresztül szívjuk be, pár másodpercig benntartjuk, majd a szánkon keresztül erőteljesen kifújjuk. Elképzelhetjük, hogy az erőteljes kilégzéssel a feszültségeket is kifújjuk magunkból.
Ez a légzésfajta úgy is alkalmazható, hogy gondolatban végigszaladunk fizikai testünkön, hol van benne feszülés, fájdalom, kellemetlen érzés, és mintegy oda vesszük a levegőt, így több oxigénnel látjuk el azt a területet, és onnan fújjuk ki a feszültségeket. Bármilyen feszültség okozta fájdalom megszüntetésére alkalmas.
Figyeljünk arra, hogy ne lélegezzük túl magunkat, mert az szédülést, rosszullétet okozhat! 2-3 mély lélegzet után pár másodpercig normálisan lélegezzünk, majd újra vehetünk mély levegőket.
II. Egy pohár víz
A testen belüli víz mennyiség szabályozásáért a nyúltagy a felelős, ugyanúgy, mint az érzelmek kezelésért, és ha nyúltagyunk egyébként is stimulált a kevés víz mennyiség miatt, akkor az érzelmek kezelésére is lehet, hogy hibás választ ad. Sokszor nem is vesszük észre, hogy testünk vízért kiált a napi munka folyamán.
Nagyon fontos, hogy az ilyenkor elfogyasztott folyadék víz legyen, mert a cukros folyadékok tovább stimulálják az egyébként is túlműködő mellékvese kérget és ez fokozza a stressz.
A kávé, a tea, egyes gyümölcslevek tovább savasítják a stressz esetén egyébként is savas szervezetet, ami szintén további stresszt okoz testünknek.
III. Feszítsd meg!
Amikor stressz alatt vagyunk, nem is vesszük észre, hogy bizonyos izmaink mennyire megfeszülnek. Ez természetes jelenség, hisz a stressz hatására az izmok több energiát kapnak, hogy felkészüljenek a stresszreakcióra. Tudatosan oda kell figyelnünk, hogy ellazítsuk a megfelelő izmokat.
Legegyszerűbben és feltűnés nélkül ezt egy jó erős ökölbe szorított kézzel tudjuk elérni, amit aztán szép lassan szétengedünk. Kezünk mozgása, hajlékonysága egész szervezetünk hajlékonyságát mutatja, illetve kezünkön visszahathatunk a teljes szervezetre. Így ha csak napközben kezünket tornáztatjuk, ezzel is sokat tehetünk egészségünkért. Tehát: jó erősen szorítsuk ökölbe kezünket és lassan engedjük ki!
Fontos, hogy a stresszel kapcsolatos jelzéseket ne hagyjuk figyelmen kívül. A hosszú ideig fennálló negatív stressznek egészségkárosító hatása is lehet.